– 1 évvel ezelőtt kerültél a Puskás második csapatától a Csákvárhoz. Elsősorban miben észlelted a különbséget az NB3-hoz képest?
– A játék gyorsaságában, játéktudásban más az NB2 mint az NB3, nagyon sok volt élvonalbeli játékos játszik ebben a bajnokságban, ezért is vannak minőségibb mérkőzések NB2-ben.
– Miként értékeled ezt az évet a saját, illetve a Csákvár szempontjából?
– 17 évesen kerültem egy NB2-es csapathoz, Csákvárra, ahol sok jó játékos szerepel. Tudtam, hogy nem könnyű keretbe kerülni, de igyekeztem mindent megtenni ennek érdekében. Úgy éreztem, hogy amikor lehetőséget kaptam, tudtam élni vele. Szerettem volna, ha több játéklehetőséget kapok, de ezt mindig az adott edzők döntik el, dolgozom tovább és biztosan meglesz az eredménye. A Csákvár félévkor 6. helyen zárt, ez nagyon szép eredmény volt, sajnos év végére nem tudtuk ezt megtartani.
– Melyik mérkőzésre emlékszel vissza a legszívesebben?
– December 2-án a Budaörs ellen idegenben, kezdőként léptem pályára. Az első félidőben 2-1-re vezettünk, és ez is lett a végeredmény, de ismerve a Budaörs támadójátékát, iszonyatos nyomás alatt voltunk a védelemben, rengeteget dolgoztunk, volt ott kapufára fejelt mentés, 92. percben gólvonalról kivágott labda. Kiprich Dávid csapattársam példaként irányított, húzott magával, és nyertünk, ott azt éreztem, hogy mindent kitettem a pályára, amit lehetett.
– Elégedett vagy-e azzal az ütemmel, ahogy fejlődsz, kaptál-e elég lehetőséget?
– Sosem elég, amit játszhatok, mindig játszani szeretnék! De azért vannak a szakemberek, hogy ezt eldöntsék, és én elfogadjam, amit tesznek, kérnek.
– Rendszeresen helyet kapsz a Magyar U19 válogatottban. Miként látod az ottani teljesítményedet, illetve edzőid mennyire voltak elégedettek Veled?
– Mindig elmondom, hogy micsoda megtiszteltetés Magyar Címeres mezben játszani, azt gondolom, ha megkapom a lehetőséget, azzal élni kell ott és abban az adott pillanatban. A norvégok ellen kezdőként léptem pályára, félórát emberhátrányban játszottunk, de lehoztuk kapott gól nélkül. Közel 12 km-t futottam azon a meccsen. Amit kértek tőlem, azt teljesítettem.
Kaptam pozitív és negatív kritikát is az edzőimtől, azért dolgozom, hogy a teljesítményemmel a jövőben is kivívjam a bizalmukat.
–Friss hír, hogy edzőváltás történt a Csákvárnál. Visinka Ede a Puskás Akadémia második csapatától érkezik. Arra lehet számítani, hogy nála még inkább a fiatalítás kerül előtérbe. Miként vélekedsz erről?
– Visinka Ede nagyon jó edző, folyamatosan képezi magát, nagyon nagy munkabírású ember, és ezt elvárja a játékosaitól is. Biztosan nem lesz kisasszony foci a felkészülés. Bátran nyúl a fiatalokhoz, mint elmondta; hisz bennük, ennek én örülök, várom már nagyon a munkát vele!
– Hogyan tovább? Úgy értesültem, hogy NB1-es csapatok is érdeklődnek irántad.
– Hallottam, hogy vannak csapatok, akik figyelemmel kísérnek, ez jó, ennek nagyon örülök, remélem hamarosan lesz lehetőségem a legmagasabb osztályban is. Addig is teszem a dolgomat, edzek becsülettel, igyekszem a legjobb tudásom szerint teljesíteni, mert nagyon szeretem ezt a sportot.
Hajrá Magyarok! Hajrá Magyar Labdarúgás!
Szécsi József
Be the first to comment